A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint - az ún. kapcsolódó jogok révén - a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket.
A szerzői jog egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. Ennek jegyében ismer el személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerző javára. A szerzői művek felhasználásának ellenértékét jelentő jogdíjak ellentételezik a szerzői, alkotói ráfordításokat.
A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti. Számos iparág épül a szerzői jogi védelemre, így pl. a zeneipar, a könyvkiadás, a rádiós- és televíziós műsorszolgáltatás, a szoftveripar, a filmgyártás.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján a szerzői jogi védelem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, ún. műveket illeti elsősorban (pl. szépirodalmi művek, zeneművek, filmalkotások, festés, szobrászat útján létrejött alkotások), de védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok.
Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult.Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön lére.
Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó ún. szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek az zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorai is.
A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg. A szerzői jogi védelem feltétele, hogy a mű egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen. Az egyéni jelleg akkor áll fenn, ha az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra és ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg, hozza létre alkotását. Az eredetiség azt jelenti, hogy a művet maga a szerző alkotta meg és nem egy már korábban létező alkotás egyszerű másolatáról van szó. Az egyéniségre, eredetiségre vonatkozó követelmény tehát az alkotás kifejezésmódjára, az alkotásban foglalt gondolatok, információk megjelenítésére tekintettel áll fenn.
A szerzői jogi védelem tárgya minden esetben a gondolatok egyéni-eredeti formába öntése, nem maga az annak alapjául szolgáló tartalom. A szerzői jogi oltalom formavédelmet jelent: a megfogalmazás egyediségét védi.
A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettőlsem [Szjt. 1.§ (3) bekezdése]. Tehát nincsen jelentősége a szerzői jogi védelem szempontjából annak, hogy különleges kreativitás vagy művészi színvonal jellemzi-e az alkotást - az alkotás "minősége" ugyanakkor természetesen befolyásolhatja a kizárólagos "gazdasági/piaci értéket", hasznosíthatóságot.
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.
A szerző kérheti azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától művének önkéntes nyilvántartásba vételét, amely alapján kiállított tanúsítvány - bár önmagában szerzői jogi védelmet nem keletkeztet - bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett.
Nem, a szerzői jogi védelem az egyes műveket keletkezésüktől kezdve automatikusan megilleti - amennyiben azok egyéni-eredeti jellegűek.
A C (=copyright) jel feltüntetésének önmagában nincsen semmilyen joghatása - gyakorlati funkciója mindössze az, hogy az alkotás olvasója/megtekintője tudomást szerezhet arról, hogy a szerző jogait fenntartja, tehát az adott mű felhasználásához engedélyt kell kérni. A hozzá kapcsolódóan feltüntetett információ továbbá eligazítást adhat arról, hogy a felhasználáshoz szükséges engedélyért kihez kell fordulni.
A szerzői művet a szerzői jog csak meghatározott ideig védi, ez azt jelenti, hogy az alkotás a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesül védelemben, ez a védelmi idő. (Szjt. 31.§).
Ezt a hetven évet a szerző - illetve ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs - halálát követő év első napjától kell számolni. Ha pedig a szerző ismeretlen, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kezdődik.
Ez azt jelenti, hogy a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.
A szerzői jog a mű szerzőjének vagyoni és személyhez fűződő jogosultságokat biztosít. A vagyoni jogosultságok révén a mű felhasználására fő esetekben csak a szerző engedélyével kerülhet sor. Felhasználás pl. egy színdarab előadása vagy egy zeneszám internetre való feltöltése illetve lejátszása stb. A felhasználásokért a szerzőt fő esetben ellenszolgáltatás, ún. jogdíj illeti meg. A törvényben foglaltak szerint a következő felhasználásokhoz kapcsolódóan szükséges a szerző engedélyét kérni (e felhasználások testesítik meg tehát a szerző vonatkozó jogait):
Az Szjt. nem csak a szerzői műveket, hanem a felhasználások lehetséges módjait is csak példálózva sorolja fel. E felsoroláson kívül léteznek egyéb típusú, nem nevesített felhasználási módok is, hiszen az Szjt. általánosságban mondja ki 16. §-ának (1) bekezdésében, hogy a szerzőnek a szerzői jogi védelem alapján a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga van. Ezek gyakorlása esetében is ugyanúgy szükséges a szerző engedélyének beszerzése, mint a törvényben felsorolt felhasználásokkor.
A személyhez fűződő jogok az alábbiak:
A személyhez fűződő és a vagyoni jogokkal kapcsolatos részletes szabályok az Szjt. II. és III. fejezetében találhatók.
A szerzői jogi védelem kapcsán összefoglalóan leírható, hogy amennyiben egy bizonyos irodalmi, művészeti vagy tudományos mű egyéni eredeti jellegű és megalkotója halálától 70 év még nem telt el, akkor felhasználásához engedélyt szükséges kérni alkotójától, kivéve, ha ezt a kötelezettséget a törvény úgynevezett szabad felhasználási esetként kizárta.
A szerzői engedélyezési jogosultságok gyakorlása, azaz a szerző műve felhasználásának más részére történő engedélyezése alapvetően két módon valósulhat meg.
Az egyik az egyéni engedélyezés útja, mely során a jogosult felhasználási szerződés keretében ad engedélyt műve felhasználására. Ennek feltételeit a szerződő felek a törvény keretei között szabadon állapíthatják meg. Erre az engedélyezésre szerződés, ún. felhasználási szerződés keretében van mód, melyet írásba kell foglalni. A feleknek a felhasználási szerződésben rögzíteniük kell: (i) a mű pontos megjelölését, (ii) a felhasználás módjának (papír alapú vagy digitális többszörözés, terjesztés, internetes hozzáférhetővé tétel), idejének (egy év vagy adott példányszám), területi hatályának (pl. kizárólag Magyarország területe vagy Európa egésze) pontos meghatározását, (iii) a felhasználás ellenértékét (a jogdíj mértékét).
A felhasználási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat az Szjt. V. fejezete tartalmazza.
Vannak olyan esetek, amikor a felhasználásra nem a szerző ad közvetlenül engedélyt, hanem az engedélyezési jogot a szerző helyett az ún. közös jogkezelő szervezet gyakorolja.
Erre általában akkor kerül sor, ha az egyedi engedélyezésre a gyakorlatban nincs mód, például a felhasználások (rádiók általi napi több száz zenei szám lejátszása), vagy a felhasználók nagy száma miatt (vendéglátóipari egységek általi zenelejátszás) és ezért a törvény a szerzők jogainak közös jogkezelés keretében történő gyakorlását előírja vagy erre lehetőséget ad. Jelenleg kilenc közös jogkezelő működik hazánkban. A közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet, amely az alábbi linkre kattintva található meg: http://kjk.sztnh.gov.hu/.
A szerzők nevében történő engedélyezést a jogkezelők is tulajdonképpen szerződéses alapon végzik, de ennek megkötésére nem valamennyi felhasználó tekintetében egyénenként kerül sor. A felhasználás egységes feltételeit és a díjazás mértékét ún. díjszabások írják elő, melyek a gyakorlatban a jogkezelők által megállapított szerződési feltételekként működnek. A közös jogkezelő szervezetek díjszabásait az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt lefolytatott véleményezési eljárást követően.
A közös jogkezeléssel kapcsolatos részletes szabályokat a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (Kjkt.), valamint a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.
A szerző vagyoni jogai gyakorolhatóságának nem csupán a védelmi idő lejárta képezheti akadályát, hanem az Szjt. által megállapított úgynevezett szabad felhasználási esetek is. E felhasználási esetek megállapításának célja az alkotók és a felhasználó közönség érdekeinek összehangolása. Ez olyan kivételek rögzítése révén történik, melyek esetében a szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak általános esetben fennálló jogait adott felhasználó személyére tekintettel (pl. fogyatékos személy, könyvtár, iskolai intézmény) vagy adott felhasználási cél érdekében (pl. oktatás, kutatás) a jogszabály korlátozza. Fontos megjegyezni, hogy szabad felhasználásra csak akkor kerülhet sor, ha adott műpéldány, mellyel összefüggésben a szabad felhasználásra sor kerül, jogszerűen áll a szabad felhasználást végezni kívánó rendelkezésére. Illegális forrásból tehát szabadon felhasználni nem lehet.
Az Szjt. IV. fejezetében felsorolt főbb szabad felhasználási esetek a következők:
A tudományos gondolatok, vélemények szabad áramlása érdekében a szerzői jog - megfelelő feltételek betartása mellett - szabad felhasználásként engedi az idézést. (Szjt. 34.§).
Az idézés feltételei a következők:
Fontos, hogy képző-, fotó- és iparművészeti alkotások esetében nem megengedett az idézés, azaz csak a szerző engedélyével közölhető egy műalkotás részlete. Az idézésnek a szerzői jogi szabályokon túl minden tudományágban megvan a maga elfogadott szabályrendszere, amelyre szintén érdemes figyelemmel lenni.
Vannak esetek, amikor a jogosult(ak) felkutatása nem jár eredménnyel. Amennyiben a mű szerzője ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a mű árva műnek minősül.
Az árva művek egyes felhasználásai engedélyezését a Hivatal végzi. Az Szjt. 41/B. §-ának (1) bekezdése alapján a Hivatal - a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett - felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző felkutatására az érintett műtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására nem jogosít.
Az árva művekre vonatkozó szabályozásról részletesen az alábbi linkre kattintva tájékozódhat: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/arva-muvek
Segítséget nyújthat a jogutódok felkutatásában a Hivatal honlapján elérhető kutatási adatbázis. Az árva mű felhasználásának engedélyezése iránti kérelem és tájékoztató ismertető szintén elérhető a fenti oldalon.
Abban az esetben, ha megsértik szerzői jogainkat - például a művet engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel - számos lehetőség létezik, hogy a szerző megfelelő elégtételt kapjon.
Peren kívüli eszközök
A jogsértővel szembeni fellépéskor érdemes a peren kívüli eszközöket igénybe venni, amellyel rövidebb idő alatt van lehetőség a sérelem orvosolására. Egyik ilyen lehetőség lehet a bírósági eljárást megelőzően egy felszólító levél küldése, amely tartalmazhat együttműködésre irányuló felajánlást, vagy az adott felhasználás abbahagyására való felszólítást. Lehetséges továbbá, hogy a jogsértőnek felhasználási szerződés megkötését ajánlja fel a szerző. További lehetőség az ún. közvetítői eljárás (mediáció) igénybevétele. A mediáció a fennálló vita békés rendezését jelenti. Ebben az eljárásban egy semleges harmadik személy, a közvetítő (mediátor) segíti elő az egyezség kötését. A mediáció előnye, hogy a bírósági eljáráshoz képest alacsonyabb költséggel jár, illetve gyorsabb és hatékonyabb módot nyújt a jogvita megoldására.
Polgári jogi jogérvényesítés
A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:
Polgári per esetében a keresetlevél benyújtása a törvényszékekhez történik [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20.§ (3) bek. aa) alapján]
Büntetőjogi jogérvényesítés
Szerzői jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben. A szerzői jogok megsértéséhez kapcsolódó ügyekben nyomozóhatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jár el, ott tehető feljelentés is.
Büntető feljelentést a NAV-nál - Budapesten a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál, vidéken pedig a NAV helyileg illetékes regionális bűnügyi igazgatóságánál (elérhetőségek: http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/bunugy/elerhetosegek) - lehet tenni.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a szerzői jogok megsértése vonatkozásában az alábbi tényállásokat tartalmazza:
A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrány okozása esetén szabálysértésnek minősül. (2012. évi II. tv. 238/A.§)
Vámjogi jogérvényesítés
Az Európai Unión kívülről érkező jogsértő termékek elleni küzdelem egyik meghatározó eszköze a vámeljárás, azon belül is a vámhatósági intézkedés iránti kérelem benyújtása az illetékes vámszervhez és az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII.26.) Korm. rendelet alapján.
Internetes jogsértés elleni speciális eszköz - értesítési-eltávolítási eljárás
Ha a szerzői jogokat internetes közléssel sértik meg, akkor az érintett internet-szolgáltatóval javasolt kapcsolatba lépni. Az ún. értesítési-eltávolítási eljárás keretében ugyanis rövid úton elérhető, hogy a jogsértő tartalomhoz való hozzáférés megszűnjön.
Az eljárás főbb elemei az alábbiak:
Az eljárás részleteit az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza.
A weboldalon regisztrált felhasználók médiatartalmakat oszthatnak meg stream szerver(ek)en keresztül. Ezek a tartalmak lehetnek saját tartalmak vagy más médiaszolgáltatók tartalmai. Saját tartalom esetén mindaddig nem vonatkoznak a felhasználóra a szerzői jogi követelmények, míg azokat nem publikálja, mivel azok a tartalmak más felhasználók számára elérhetetlenek. Publikus tartalom esetén a következő (14. Mik a feltételei a jogtiszta online rádió működtetésének?) fejezetben leírtak szerint kell eljárnia a felhasználónak.
A weboldal üzemeltetője mindaddig nem ellenőrzi a tartalmak jogszerűségét míg azok ellen nem érkezik bejelentés. Ellenkező esetben az adminisztrátor figyelmeztetés nélkül törli a tartalmat és a jogsértés mértékétől függően a felhasználói regisztrációt.
Míg az FM vagy AM frekvenciával rendelkező rádióállomásoknak számtalan feltételnek meg kell felelniük a műsorstruktúrájukat és a sugárzott zenéket illetően, addig egy online rádió mentes ezen szabályozások alól, azonban nem mentes a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felé való bejelentési kötelezettségtől, illetve a zenei tartalom miatt a EJI Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület és MAHASZ Magyar Hangfelvételkiadók Szövetségének Közös Jogkezelő Egyesületével, és az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel való szerződéskötési, valamint a feléjük való jogdíjfizetési és adatszolgáltatási kötelezettségektől.
Az online rádió működtetése egy olyan médiaszolgáltatás, amelyet Magyarországon, a jogszabályok alapján csak úgy lehet végezni, ha az be van jelentve, illetve engedéllyel rendelkezik. A tevékenység folytatása az NMHH felé való bejelentési kötelezettség, és engedély megszerzése nélkül jogi következményekkel jár. Ugyanez igaz a MAHASZ-EJI felé való szerződéskötési kötelezettségre, a lejátszási listák feltöltésére, az adatszolgáltatásra, és a MAHASZ-EJI által képviselt jogtulajdonosokat megillető, a MAHASZ-EJI által kiszámlázott jogdíj megfizetésére, illetve az ARTISJUS felé való bejelentési kötelezettségre, adatszolgáltatásra, és az ARTISJUS által kiszámlázott, az ARTISJUS által képviselt jogtulajdonosokat megillető jogdíj megfizetésére.
Az online rádió indulását megelőzően legkésőbb 45 nappal kell a rádiót az NMHH felé bejelenteni, a hatóság weboldaláról letölthető „Adatlap internetes lineáris médiaszolgáltatás bejelentésére” adatbejelentő nyomtatvány kitöltésével és elküldésével. Ennek a bejelentésnek 2021-ben egy egyszeri 3000 Ft-os díja van, aminek rendezési módját és idejét az adatbejelentő nyomtatvány tartalmazza, amit mindenképp el kell olvasni a beküldés előtt, hiszen a díj befizetése meg kell hogy előzze a kérelem elküldését.
Az online rádió köteles jogdíjat fizetni az abban játszott dalok, és a rádió bevételei után. Ezt a MAHASZ-EJI és az ARTISJUS felé kell megfizetni.
A MAHASZ weboldalán a „Rádiót / TV-t üzemeltetőknek” aloldal 2. pontban megjelölt e-mail címre, és tartalommal kell a MAHASZ-EJI-vel való szerződéskötéshez elektronikus levelet küldeni. Emellett regisztrálni kell az 1. pontban megjelölt www.playlist.hu weboldalon a rádiót, miután a rádió lejátszási listáinak feltöltése és a többi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése lehetővé válik a MAHASZ-EJI közös rendszerébe. Az online rádió adatszolgáltatási kötelezettségének határideje a lejátszási listáira és bevételeire vonatkozóan minden negyedév lejártát követő 20. nap. A felhasználó jogdíjfizetési értesítőt fog kapni postai úton, melynek befizetése után a MAHASZ-EJI számlát állít ki, és elküldi a felhasználónak.
A MAHASZ-EJI felé fizetendő jogdíj általános mértéke egy online rádió számára a hanganyagok felhasználásával összefüggésben keletkezett bevételei 4%(+áfa)-nak megfelelő összeg. Ezen felül speciális esetben, ha az online rádió közszolgáltatási hozzájárulásban részesül, az után annak 2%(+áfa)-nak megfelelő jogdíj megfizetésére köteles, illetve ha költségvetési, fenntartói, továbbá a műsorszolgáltatáshoz nyújtott egyéb, az online rádió számára ingyenes vagyoni előnyt juttató támogatásban részesül, akkor az abból származó bevételei után annak 1%(+áfa)-nak megfelelő jogdíj megfizetésére köteles.
Az online rádió ezen jogdíjfizetési kötelezettségeinek csökkentésére jogosult lehet, ha az adatszolgáltatás során a meghatározott határidőn belül, formátumban és tartalommal nyilatkozatot tesz arról, hogy az online rádió által közvetített zenei hangfelvételek aránya az online rádió teljes műsoridejének 50 százalékát az adott díjfizetési időszakon belül nem érte el. A lehetséges jogdíjfizetési kötelezettség csökkentésének három lehetséges lépcsője van, az első lépcső érvényes, ha a lejátszott zenei hangfelvételek aránya 30% és 50% közé esik, a második lépcső ha 10% és 29% közé esik, a harmadik pedig ha 10% alatt van az arány. A különböző lépcsők kedvezményei eltérnek attól függően, hogy a három bevételtípus közül melyikre vonatkoztatjuk, de nagyjából igaz, hogy az első lépcső felezi a jogdíjfizetési kötelezettség mértékét, és minden további lépcső tovább felezi azt.
Az online rádió számára fizetendő minimumdíj, a bevételeinek mértékétől függetlenül 15.600 Ft (+áfa) /hó. Tehát általánosságban, egy induló online rádió, amelynek még nincsenek bevételei, vagy az összes bevételeinek a 4%-a nem éri el ezt az összeget, addig minimumdíjat fog fizetni. A minimumdíj, ahogyan a neve is mutatja, nem csökkenthető.
Míg a MAHASZ-EJI feladata a befolyt jogdíjak arányos visszaosztása az előadóművészeknek és a hangfelvétel előállítóinak a lejátszási listák alapján, addig az ARTISJUS az a jogi szervezet, amely a zeneszerzők és zeneszövegírók nevében engedélyt adhat arra, hogy egy műsorfolyamban felhasználják a szerzeményeiket. Az ARTISJUS felé első körben fizetendő díj egy online rádió számára a működtetett csatornák függvényében változik, valamint fontos megjegyezni, hogy ez csak egy „minimumdíj”, aminek mértékétől az egyesület eltérhet. 2021-ben a minimumdíj 1-től 5 csatornáig 8400 Ft (+áfa) /hó, és hogy egyértelmű legyen, megjegyezzük, hogy 1 online rádiócsatorna működtetése esetén is 8400 Ft (+áfa) a havi díj, és akkor is, ha 5 különböző csatornát működtet a felhasználó. 6-tól 12 csatornáig 10.500 Ft (+áfa) /hó, míg 13-tól 25 csatornáig 12.500 Ft (+áfa) /hó a fizetendő díj. Az ARTISJUS-szal való szerződéskötéshez egy adatbejelentő nyomtatványt kell kitöltenünk, és visszaküldenünk a szervezetnek. Az adatlapot az ARTISJUS weboldalának „Webrádió, WebTV” aloldalán, a „Webrádió, webtelevízió” sor alatti „Adatlap” linkre kattintva érhetjük el. Ennek elküldése után az ARTISJUS-tól kapott válasz tartalmazni fogja az online rádió további adatszolgáltatási kötelezettségeinek részleteit, amely adatszolgáltatás után, az új információk alapján az ARTISJUS módosíthatja a fizetendő díjat.
Az online rádió működtetők gyakran elégedetlenkednek amiatt, hogy számukra ilyen sok feltételt kell teljesíteni, míg egy YouTube-on, vagy Facebook-on elérhetővé tett műsornak semmilyen kötelezettsége sincs. Azonban ez a feltételezés tévedés, ugyanis az NMHH, Kommunikációs Igazgatóságának állásfoglalása alapján a platformsemlegesség elve miatt nincs különbségtétel a különböző platformok között.
„Ha a tevékenység – platformtól függetlenül – megfelel a médiaszolgáltatás jogszabályi fogalmának, akkor a tevékenység folytatásához médiaszolgáltatási jogosultságot kell szerezni.” (NMHH, Kommunikációs Igazgatóság)
Egy online rádió, vagy bármilyen más médiaszolgáltatás nem jogkövető működtetése esetén felmerülő jogi következmények az NMHH, Kommunikációs Igazgatóságának állásfoglalása szerint nem megjósolhatóak, ugyanis számtalan egyedi sajátosság és körülmény befolyásolhatja egy esetleges jogi eljárás elindítását, és lefolytatását.
„Minden eset önálló ügy, egyedi sajátosságokkal, körülményekkel, ezért és az alkotmánybíróság vonatkozó határozata értelmében – általánosságban, egy adott ügy összes körülményeinek ismerete és vizsgálata nélkül nem válaszolható meg a kérdés.” (NMHH, Kommunikációs Igazgatóság)
Ilyen befolyásoló tényezők lehetnek egy online rádió esetében, a jogsértés során elért hallgatószám, a jogsértés időtartama, illetve azon dalok, hanganyagok amelyek jogsértő módon, a szükséges engedélyek, szerződések hiányában a jogtulajdonosokat megkárosító módon kerültek lejátszásra.
Míg a médiaszolgáltatási tevékenység – ebbe az online rádió is beletartozik - nem jogszerű folytatása esetén az NMHH lép fel, addig a zenei művek jogtulajdonosait érő joghátrány és jogsérelem esetén az őket képviselő szervezetek lépnek fel. Zenei művekkel kapcsolatban a már eddig is említett MAHASZ-EJI és az ARTISJUS. Ezek mellett pedig a PROART – Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület is felléphet, amelyet az ARTISJUS, EJI, FilmJus, Hungart és MAHASZ alapított, mint szerzőket, előadóművészeket, hangfelvétel-előállítókat, filmelőállítókat, vizuális művészeket képviselő, közös jogkezelőket, illetve érdekképviseleti szervezeteket tömörítő egyesület.
Befejezésként összesítjük, hogy mennyi a fizetendője egy induló online rádiónak akkor, ha egyetlen csatornát működtet (akár több különböző minőségben elérhetővé téve ugyanazt az adást), feltételezve, hogy az online rádiónak nincs semmilyen anyagi bevétele a műsorszolgáltatásból fakadóan, és nem kap semmilyen közszolgáltatási hozzájárulást, sem költségvetési vagy egyéb, bármilyen támogatást.
Ebből következik, hogy az egyszeri NMHH bejelentési díjat nem számolva, egy online rádió jogtiszta működtetésének a minimális költsége havonta 24.000 Ft (+áfa) lesz. S ez még csak az online rádió működtetésének jogi tisztaságát fedezi, bár igaz, egy kisebb rádiónak a többi költsége ehhez képest elenyésző lehet, hiszen egy kisebb VPS szerver bérlése csupán néhány ezer forintra rúg havonta. Így összességében látható, hogy egy online rádió működtetésének havi költségminimuma 25 és 30 ezer forint (+áfa) között van.
A cikkben található információk a 2021. július 1-jei állapotot tükrözik. Ha téves, vagy elavult információt találsz a cikkünkben, kérjük írj nekünk a “Kapcsolat” oldalon keresztül!
Linkek:
Forrás: 1-12. fejezet - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 13. fejezet - FreeStream - Adminisztrátor, 14. fejezet - Jogtiszta online rádió működtetése